keresés:  

Budavár Díszpolgára és Budavárért emlékérem díjasok

Kérjük, válasszon a díjak közül:

Budavár Díszpolgára díjazottak

Budavárért Emlékérem díjazottak



DÍSZPOLGÁROK:

Rabati Magda - 2016

1926. július 31-én született Budán, a család a Váralja utca 20. számú házban élt 1944 őszéig. Iskolai tanulmányait a Tabánban, a Fehér Sas téren lévő Polgári Iskolában kezdte meg, de kezdődő súlyos szívbetegsége miatt magántanuló lett és otthon, az édesanyja tanította, mígnem a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulója lett, ahol 1946-ban érettségizett. Kalandos élete több ponton is kapcsolódik az I. kerület, a Budai Vár XX. századi történelméhez: 1944. március 20-án a német megszállás idején szemtanúja volt Kállay Miklós miniszterelnöknek a török követségre való menekülésének 1944 novemberében Németországba utazott a család, ahonnan 1946 nyarán tértek vissza Budapestre.
1950-ben a Logodi utca 63-béli piciny lakást utalták ki a családnak, ahol ma is él. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Kosáry Domokos tanítványa volt 1950-ig, amíg el nem távolították. Az '56-os forradalom utáni megtorlások idején folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt. Történészként részt vállalt a forradalmi dokumentumok összegyűjtésében és külföldre juttatásában.

Nyugdíjazásáig - több mint 30 éven keresztül - történelmet tanított a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban. Varázslatos egyénisége, mindig optimista lénye, alapos tudása és kiváló pedagógiai érzéke magával ragadta tanítványait; a mindig szerény, köztiszteletben álló, példamutató tanár nagy hatással volt a diákokra, értékes gondolatait több iskolai évkönyv is őrzi. Több évtizedes hazai és osztrák anyaggyűjtés és kutatómunka után 2005-ben jelent meg Kossuth Zsuzsáról írt monográfiája.


Dragonits Tamás - 2015

Dragonits Tamás 1924. november 13-án született Budapesten. Építészmérnöki tanulmányait 1942-48 között végezte a József Nádor Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen. A háború alatt Svédországban töltött - sok más pályatársához hasonlóan - hosszabb időt, ami későbbi életpályájára is meghatározó volt. Fél évig béreslegény volt egy svéd farmon és szintén fél évig egy svéd építészirodában is dolgozott.
Hazatérése után (1947) folytatta az egyetemet, majd a Fővárosi Tervező irodához (FŐTI) került, az épületek helyreállításával foglalkozó csoporthoz. Egy évvel később már a műemlékek helyreállításával foglalkozó csoportba került, amelynek székhelye a Várnegyedben, az Úri utcai Majláth-palotában volt. Dragonits Tamás hosszú évekig részt vett a helyreállítási munkákban. Kiemelkedő munkája volt a budai várnegyed 43 házának újjáépítése és számos díszítőelem megmentése. Dragonits Tamásnak köszönhető többek között, hogy megmaradtak a Mátyás-templom belső felfestései és nem meszelték fehérre őket.

A 60-as években az egész ország műemlékeire kiterjedő iroda jött létre a vezetése alatt a VÁTI-ban. Vári munkái mellett számos vidéki városban tervezett lakóépületeket (Szeged, Sopron), és jelentős világi valamint egyházi emlékek megvédésében jeleskedett. Nevéhez kötődik a siklósi, a sárvári és az egervári vár felújítása, és számtalan templom műemléki megóvása.

1968-ban Ybl díjat, 1980-ban Reitter Ferenc díjat, 1988-ban „Magyar Műemlékvédelemért" plakettet, 1994-ben „Budapestért" díjat, 2004-ben Forster díjat kapott.

Munkájáról, életművéről így vall: „Leginkább nem azokra az épületekre vagyok büszke, amiket felújítottam, hanem azokra, amik átalakítását meg tudtam akadályozni


Balázs Fecó - 2014

Balázs Ferenc, becenevén Balázs Fecó 1951-ben született, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett. 1967-ben a Neoton együttes tagja volt, majd 1972-ben Som Lajossal kivált a zenekarból, és megalapították az első magyar hard-rock zenekart, a Taurus XT-t, amely 1974-ben felbomlott. Ezután Balázs Fecó két évet külföldön dolgozott. Hazatérte után, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához került, majd 1978-ban, erre az együttesre építve megalapította a Korál együttest, amely bemutatkozó koncertjét 1978-ben a Budai Ifjúsági Parkban tartotta. Az 1981-es táncdalfesztiválon a „Homok a szélben" című dalukkal óriási sikert arattak. 1986-tól Fecó szólókarrierbe kezdett.


Nevéhez számos nagy sláger kötődik, a mai napig is nagysikerű koncerteket ad határon innen és túl. Komponált filmzenéket (Gondviselés, Laura, Vakvilágban, A pókok, Nyolc évszak) és oratóriumot is írt Kőfalak leomlanak címmel. Rendszeresen ad koncertet templomokban is.


Egymás után hatszor választották az év billentyűsévé (1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984.) Művészetét többször ismerték el EMeRTon-díjjal, 1998-ban vehette át a Huszka Jenő-díjat és a Liszt Ferenc díjat. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, tíz évvel később, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg. Az Artisjus Életmű-díjat 2010-ben vette át.


Közel fél évszázados éves munkássága alatt a magyar zenei élet legnagyszerűbb előadóival és alkotóival dolgozott együtt. Sokszínűségét és dalai sikerét az is bizonyítja, hogy koncertjein minden korosztály képviselteti magát. Sikerének titka, hogy zenéjének ereje van, amit az egyéniségén keresztül hitelesen ad át hallgatóságának. Dalai több generáción keresztül újjászületnek.


Balázs Fecó tevékenyen részt vett a sitkei romos kápolna felújításában is. Az épület a nyolcvanas évek elején elenyészett állapotban volt, az ajtók, ablakok eltűntek. A zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. Az egyesület vállalta, hogy a Kálvária-kápolnát 50 évre átveszi, a felújításának anyagi költségeiről, valamint fenntartásáról a középületekre vonatkozó előírások szerint gondoskodik és a kápolna eredeti formában történő felújítását a Műemléki Felügyelőség által adott szempontok szerint elvégzi. A felújításhoz szükséges összeg előteremtése érdekében 1986-tól kezdődően koncerteket szervezett. A koncerteket azóta is minden évben megrendezik, a befolyó pénzből pedig az épület és a környezete egyaránt megújult.


Balázs Fecó zenei pályafutása és a közösségért való tevékenysége mellett Balázs Fecó családapaként is példaadó. A nyilvánosság előtt több alkalommal is elmondta, hogy a zenei pályafutására tette fel az életét, ami együtt járt a nem túlságosan egészséges életmóddal is, két végén égette a gyertyát. „Nem vetettem meg a zenészélet velejáróit, napi két doboz cigarettát szívtam, aminek meg is lett a következménye. Derült égből villámcsapásként jött az infarktus, bypas-műtétre is szükségem volt" - mondja múltjáról.


Betegsége után Balázs Fecó szinte új életet kezdett. Vallja, „akinek műtötték a szívét, annak állandóan ott van a fejében, hogy hálát kell adnia minden egyes napért. Este, ha lefekszem, azon gondolkodom, vajon lesz-e új nap az életemben. Reggel pedig örülök, hogy megint kaptam egy új esélyt." Az elmúlt években a zene mellett a családja vált a legfontosabbá számára: „Kívánom mindenkinek, hogy ebben a rövid életben tapasztalja meg, milyen érzés szülőnek lenni. Nagyon fontos a gyerek, hiszen ők visznek tovább minket. A sztárság, szakma, nem érdekel már. Van egy kötelességem, hogy a gyermekemet felneveljem - ez a legfontosabb."


Balázs Fecó a Várban él, a Budai Ifjúsági Parkban gyakran koncertezett és többször is fellépett a kerületi rendezvényeken is. Díszpolgári jelölését mások mellett olyan közismert vári személyiségek kezdeményezték, mint Kaiser Ottó fotóművész és Hergár Jenőné Stróbl Krisztina, a Stróbl Emlékhely Alapítvány egyik alapítója.


Balázs Fecót a Budavári Önkormányzat 2014-ben díszpolgárrá választotta, a díj átadására 2014. május 21-én, a Kerület Napján került sor.



Dévény Anna - 2013


Dévény Anna gyógytornász, művészi torna-szakedző. Az általa tett és a nevét viselő Alapítvány szakmai vezetője, kollégáival közösen az általa kifejlesztett módszer - Dévény speciális manuális technika-gimnasztika módszer (DSGM) - posztgraduális képzésének kidolgozója.

Születése óta a kerületben él, ma is abban a Váralja utcai házban lakik, amelyet még mérnök édesapja épített. Itt vészelte át szüleivel Budapest ostromát, a bombázások elől az Alagútba menekültek.

1954-ben érettségizett, majd gyógytornász-képzésben vett részt, 1957-ben szerezte meg diplomáját. Ezt követően a pesti idegklinikán majd a Tétényi úti kórház neurológiai osztályán dolgozott. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskola művészitorna-edzői szakát.

Gyógytornászként 1976-ban bízták meg azzal, hogy foglalkozzon súlyos ortopédiai gondokkal, idegrendszeri sérülésekkel küzdő gyermekekkel. A velük való foglalkozás indította el a saját módszerének kidolgozása irányába. Eleinte a művészi torna révén próbálta korrigálni a mozgásszervi betegségeket, majd felfedezte az inak rehabilitációs lehetőségeit.

Több mint 35 éve foglalkozik koraszülöttek, sérült gyerekek és felnőttek mozgás rehabilitációjával és - korrekciójával, 16 éve tart speciális tréninget a Magyar Állami Operaház balett együttese számára. Az általa kifejlesztett módszer lényege, hogy a sérült izmokat, inakat speciális manuális technikával regenerálják, oldják az izom-, ín- és kötőszövetrendszer kontraktúráit, másrészt az inak kezelésével stimulálják az agy különböző területeit. Korai kezeléssel gyógyíthatóvá válik a szülési agykárosodások túlnyomó része. A módszer másik eleme a csoportos, zenére történő esztétikus, analitikus gimnasztika, a művészi torna alapjaira ültetve. Dévény Anna a módszerét a gyakorlati tapasztalatokkal folyamatosan fejleszti, ahogy ő szokta mondani, „a szitában csak az marad fenn, ami működik".

Eredményei önmagukért magukért beszélnek: a magatehetetlen kicsik gyakran már néhány kezelés után megmozdulnak, 100 gyógyíthatatlannak vélt kisgyermek közül 80 egészségesen élhet a kezeléseknek köszönhetően. A gyógyulás feltétele a minél korábban - lehetőleg az első élethetekben - megkezdett kezelés. A terápiás kezelések két helyszínen folynak: a Széll Kálmán téri központban és az Október 6-a utcai tornateremben. Dévény Anna eredményeit ma már orvosi körökben is elismerik. Módszerét posztgraduális képzésen tanítja gyógytornászoknak.

Több évtizedes kimagasló szakmai munkája elismeréseként 2003-ban Batthyány-Strattmann László-díjjal tüntették ki, 2010-ban pedig a Prima Primissima díjat vehette át oktatás és köznevelés kategóriában,

Dévény Anna módszerét külföldön is kamatoztathatta volna. Sokszor hívták amerikai, nyugat-európai egyetemekre tanítani, gyógyítani. Ő azonban itthon maradt. Azt mondja: a hazaszeretet anyagilag nem kifizetődő, de neki világhírnél is többet ér.

Dévény Anna személyére több, mint 100 ajánlás érkezett (összesen 113). Ajánlói között olyan személyiségek vannak, mint Kováts Adél Kossuth-díjas színművész, akinek gyermekét Dévény Anna kezelte; a kerület több díszpolgára és Budavárért Emlékéremmel kitüntetett személyisége, így Bakó Annamária, Török Ferenc, Tardy László, Buzinkay Géza, Ponori-Thewrewk Aurél.

Dévény Anna hite, elkötelezettsége és segítő szándéka méltó arra, hogy 2013-ban a Budavári Önkormányzat Díszpolgárává fogadja.



Blaskó Péter - 2012

A díszoklevél szövege:

„Elődeink dicséretes rendelése, hogy mindazok, akik munkájuk, életük során elősegítik értékeink megőrzését, öregbítik kerületünk jó hírnevét, különleges megbecsülésben részesüljenek.Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház színésze hittel, művészi gonddal megformált szerepeivel vált Magyarország egyik legelismertebb művészévé. Játékával mindig azt közvetíti, hogy a színháznak az emberekről és az értékekről kell szólnia. Pályája példaértékű, a becsület, a tisztesség és a hazaszeretet jellemzi. Művészi hitvallása: alázattal szolgálni nemzetét.Tevékenységét nagyra értékelve a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete kinyilvánította, hogy özvegy Horthy Istvánné kiérdemelte a kerület legmagasabb kitüntetését és az iránta érzett nagyrabecsülés és tisztelet bizonyságául őt Budavár díszpolgárává megválasztotta. A mai naptól Blaskó Péter jogosult a Budavár díszpolgára kitüntető cím használatára és a budavári címerrel díszített aranygyűrű viselésére."


Blaskó Péter 1948 július 13-án született Budapesten. 1970-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, utána mindjárt a Nemzeti Színházhoz került. Tehetségével azonnal kitűnt, hiszen már főiskolásként partnere lehetett Törőcsik Marinak és Kállai Ferencnek. Amikor pedig 1974-ben a Miskolci Nemzeti szerződtette, a sokoldalú fiatal művészt nagyszerű szerepek sora várta. Becsületes, nyílt tekintetével, férfias arcélével, szelíden erőszakos állával, amelyet azonban kamaszos bájú mosoly enyhített, jó orgánumával Vörösmarty költői drámájának Csongor szerepében meghódította a város közönségét. Csehov, Lorca, Illyés Gyula, Visnyevszkíj, Osztrovszkíj és mások műveiben szerepelt. Különösen emlékezetes Ruzente commedia dell'arte hangulatot árasztó játékában az a bővérű komédiázás, amivel megmutatta, hogy egyaránt nagyszerűen alakít clown-t és drámai hőst.

1987-ben a Katona József Színház tagja lett, 1995-től a Thália Színházhoz szerződött. 1998-ban a veszprémi Petőfi Színházban, 2001-ben a Vígszínházban játszott. 2002-ben az új Nemzeti Színház szerződtette. Itt folytatódott sikeres pályája. A feledhetetlen Lear, vagy a Fösvény, az Úr kibővült szerepe és a többi.
Blaskó eddigi pályafutása során a világirodalom legjobb alkotásait játszotta végig Shakespeare-től Örkényig. /Tótét/ Ibsen, /Peer Gynt/ Gogol, Bulgakov, Brecht, Dosztojevszkij, Madách /Lucifer/ és számos más klasszikus meg modern író művének alakjait támasztotta életre.

1981-ben Jászai-díjat kapott, 1986-ban Érdemes művész lett, 2001-ben, példamutatóan szép magyar kiejtéséért Kazinczy díjjal tüntették ki, a Gábor Miklós- és a Farkas-Ratkó-díj után 2011-ben átvehette a Kossuth-díjat is.



özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona - 2011

A díszoklevél szövege:

„Elődeink dicséretes rendelése, hogy mindazok, akik munkájuk, életük során elősegítik értékeink megőrzését, öregbítik kerületünk jó hírnevét, különleges megbecsülésben részesüljenek. Főméltóságú özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona magyarországi élete szorosan kötődik a Várnegyedhez. Férje tragikus elvesztése után a kormányzó-helyettes özvegyeként a háború alatt, mint önkéntes ápolónő gyógyította a sebesülteket, mentette az életeket. Önzetlensége, az áldozatokért való tenni akarása példaértékű volt. Az emigrációban a Horthy-család támasza, memoárjait a Becsület és kötelesség című kötetekben adta közre. Cselekedeteit belső értékrendje irányítja, amelynek megingathatatlan eleme a tisztesség és a becsület. Egész életét az emberiesség és a jótékonyság szellemében éli.Tevékenységét nagyra értékelve a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete kinyilvánította, hogy özvegy Horthy Istvánné kiérdemelte a kerület legmagasabb kitüntetését és az iránta érzett nagyrabecsülés és tisztelet bizonyságául őt Budavár díszpolgárává megválasztotta.
A mai naptól özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona jogosult a Budavár díszpolgára kitüntető cím használatára és a budavári címerrel díszített aranygyűrű viselésére."



Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a „vidéki grófkisasszony” – valóságosan és jelképesen is – áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé – személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.
A nagy érdeklődéssel fogadott első rész után gróf Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye ötvennégy év krónikáját örökíti meg emlékiratai második kötetében. 1944. október 18-án kezdődik a történet „Valahol Bajorországban”, Gestapo-fogságban, s 1998-ban végződik, többek között ezzel a megjegyzéssel: „Áldás számomra, hogy most már mind gyakrabban látogathatom meg hazámat...”
A két dátum közötti több mint fél évszázad a fiatalon megözvegyült Horthy Istvánné számára a folytonos helytállás, a leleményes kötelességteljesítés, kalandok és tragédiák, s végül élete ki- és beteljesedésének izgalmas időszaka volt.
Sok mindent megtudunk ebből a könyvből, amelynek forrásértéke vitathatatlan. Ám a legizgalmasabb élményt benne mégis maga az emlékeit közreadó főszereplő nyújtja: rendkívüli személyisége, őszinte hangja, a lapokról sugárzó szerénység, s egyszersmind határozottság, céltudatosság okán.
Ez a könyv sok mindenről tudósít. Például arról, hogy milyen érzés negyvenegy év után hazatérni a kényszerű száműzetésből, hazatérni, ha már a világ számtalan országában megfordult az ember, ha látott szebbnél szebb tájakat, lenyűgöző, egzotikus, izgalmas városokat, csodálatos műemlékeket, lehet az Párizs, Bagdad, Jeruzsálem szent földje, London vagy a második otthon, Portugália – mégis, hazatérni Budapestre májusban a gesztenyefák és orgonabokrok virágzása idején, mikor hirtelen minden olyannak tűnik, mint akkor, régen...
Milyen érzés visszasodródni a múltba, újraélni a Gestapo-fogságot, a küszködést a megélhetésért, a nürnbergi tárgyalás izgalmát a beteg kormányzó mellett, a megalázó sorban állást, a küzdelmet az új életet jelentő vízumokért, az otthonra találás örömét-nehézségeit, az aggódást az otthon maradottakért, az ország sorsáért...
S vajon milyen ember az, akit Horthy kormányzó „sofőröm, belügy-, külügy- és pénzügyminiszterem”-nek nevez, aki haláláig szelíden-odaadón ápolja őt, aki ígéretéhez híven megszervezi a kormányzó újratemetését Kenderesen, aki a köztársasági elnöktől kapott kitüntetés átvételekor azokra gondol, akik nem lehetnek jelen, de 1944 októberében „ismeretlenül, elhagyatva, sokan származásuk miatt megalázva megállták a helyüket, és semmilyen kitüntetést sem kaptak”, aki Szubud nemzetközi segítőként a világot járja és enyhülést, nyugalmat, belső békét talál a latihánban...


Török Ferenc - 2010.
építész
Török Ferenc építész 1936-ban született Budapesten. Érettségi után a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre felvételizett, diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel. Diplomatervét „Diplomadíjjal" tüntették ki. Ezt követően az egyetem Középülettervezési Tanszékére került, mint tanársegéd, majd a rajzi tanszék oktatója lett. 1968-ban adjunktussá, 1983-ban docenssé nevezték ki. A tanítással egy időben olyan jelentős tervezési megbízásai is voltak, mint például a szentendrei Művésztelep, vagy a Tóth Árpád sétányon álló egyes lakóházak.
1982-ben építész-oktató munkásságáért és alkotó építészeti tevékenységéért Ybl Miklós-díjban részesült. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Rajzi és Formaismereti Tanszékre. Ebben az időben Balázs Mihállyal építészirodát nyitott az I. kerületben, az iroda a mai napig működik. 1995-ban Kossuth-díjban részesült. 1996-ban a bencés rend Pro Pannonhalma díjjal jutalmazta. 2005-ben nyugdíjba vonult, megvált az oktatástól. Tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Magyar Építészkamarának, a Magyar Művészeti Akadémiának és a Professzorok Batthyány Körének.
Török Ferenc 1965 óta vári lakos, a Várba költözése óta aktív tagja a Mátyás-templom közösségének és képviselő-testületének, amelynek több mint 20 évig vezetője, 2006-ig világi elnöke, azóta pedig örökös tiszteletbeli elnöke. A mai napig aktívan részt vesz a közösség életében, szakértője a Mátyás-templom rekonstrukciós munkálatainak.
Török Ferenc hosszú pályafutása alatt nagy ívű életművet tudhat magáénak, amelyet számos megvalósult épület, díjnyertes hazai és nemzetközi pályázat fémjelez. Egyetemi oktatói munkássága - amely a gyakorló építészeti tevékenységen alapul - iskolateremtő. Kezei alatt számos, mára nívós eredményeket elért hallgató nevelkedett, sokan a mai napig mesterüknek tekintik az építészt. Munkásságában kiemelkedőek a templomok és egyházművészeti alkotások, de nem elhanyagolhatóak az általa megálmodott hazai középületek, lakóépületek és műemléki rekonstrukciók sem. Műveivel az egyházi hagyományokat ápolja. Az embert, a morált és a közösséget helyezi a középpontba, ezáltal új értelmet ad a szakrális és a közösségi tér fogalmának. Hitelessége, közösségszeretete és anyagismerete olyan emberré tette, aki mindig is meggyőződéssel és biztos értékítélettel cselekszik.

Kányádi Sándor - 2009.
író, költő, műfordító
Kányádi Sándor 1929 májusában született székely - erdélyi magyar - paraszt családban. Költői világa szorosan összefonódik a gyerekkori élményekkel, a falusi élettel, a vidék csodálatos szépségével. Első verse a bukaresti Ifjúmunkás nevű újságban jelent meg 1950-ben, első verseskötete pedig 1955-ben. Petőfi, a forradalom költője volt akkor a példaképe. Romániában, kezdetben széltében publikálták, verseit lefordították románra. Megkapta a Romániai Írószövetség díját. Kányádi azonban arról írt, amiről évről évre veszélyesebb lett írni, mégpedig a költő szülőföldjéhez, anyanyelvéhez, nemzeti kultúrájához és hagyományaihoz való ragaszkodásáról. Ceauşescu dicsőítésének éveiben, kilépett a Romániai Írószövetségből. Egyre kevesebbet publikáltak tőle, két, román színpadra vitt, színdarabját nyomban a bemutató után betiltották. Kányádi mesterien fordította le a nyugati, a skandináv és orosz költők verseit, valamint - természetesen - sok román költőét is.
Európa-szerte elismert alkotó egyetemessége mellett jellegzetesen „közép-európai" költő is, aki ki tudja fejezni a régiónak azokat a sajátos életérzéseit, amelyek sem Nyugaton, sem Keleten nem tapasztalhatók. Tevékenyen részt vesz az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége, felolvasásai, előadásai a magyarság nyelvi, kulturális tudatának és összetartozásának erősítését szolgálják. A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét, amely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

A költő a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt ismert. Verses és meséskötetei valamint megzenésített versei is nagy népszerűségnek örvendenek. A Kaláka együttes számos versét is megzenésítette és két és fél évtizedes együttműködésükben több hangzóanyag is kiadásra került.

Munkásságát évről évre több díjjal is elismerték, többek között Kossuth díjas, Magyar Örökség díjas, és 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét is.

2001 óta az I. kerületben él. A Fátyol parkban található Benedek Elek emlékét őrző Elek apó kútjának megálmodója.


Jánosa Domokos - 2008:
plébános
A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. április 24-i ülésén döntött a díszpolgári cím adományozásáról. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy az elismerő címet Jánosa Domokosnak adományozza.Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozó Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébániát 2000-től lelkipásztorként vezető Jánosa Domokos Budapesten született, 1976-ban Esztergomban szentelték pappá. Lelkipásztori hivatását Nyergesújfalun kezdte, majd kerületünkben, az Alsóvízivárosban folytatta 1978-80. között, 1992-től napjainkig a Felsővízivárosi Szent Anna templom plébánosa. Lelkipásztori munkájának legfontosabb célja a közösség alakítása, lehetőleg minden korosztály számára. Az 1980-as évek közepétől a Vízivárosban ifjúsági csoportok szervezése és a felnőttek lelki segítése révén igen sokat tett a kerületben lakók közösségbe formálásáért. Például a Budavári Kolping Katolikus Óvodába járó gyermekein, családjain és munkatársain keresztül nagyon sok I. kerületi gyermekhez és felnőtthöz eljutnak Jánosa Domokos atya gyermekszerető evangéliumi gondolatai. Domokos atya az elmúlt években valódi, összetartó közösséget kovácsolt a templomhoz kötődő fiatalokból.Jánosa Domokos atya a Szent Anna Plébániában 1977 óta végzi az egyházmegyében a látássérültek lelki gondozását, így az egyházmegye látássérültjeinek lelki-gondozó referenseként fogadja a felnőtt látássérülteket is, ami nemcsak a minden hónap második vasárnapján tartott közös szentmisét jelenti, hanem ezen kívül sok más közös programot is, kirándulásokon és zarándoklatokon való részvételt.A kerületben több katolikus vagy katolikus szellemben nevelő iskola működik, lelki vezetésüket, lelki igazgatásukat is a Szent Anna plébánia látja el, 2004 óta a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot lelki igazgatóként segíti. Jánosa Domokos atya olyan elkötelezett ember, aki méltán lehet a kerület díszpolgára, nemcsak közel húsz éves kerületi lelkipásztori működése miatt, hanem közösségépítő eredményei miatt is.

† dr. Horler Miklós - 2007:
építész, művészettörténész
A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. április 26-i ülésén döntött a díszpolgári cím adományozásáról. Az idei évben a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az elismerő címet dr. Horler Miklósnak adományozza.
dr. Horler Miklós 1949-től részt vett a Budai Vár háborús kárainak felszámolásában, a helyreállítási munkákban. A Fővárosi Műemlék Felügyelőség vezetőjeként szorgalmazta és alkalmazta a műemlékek helyreállításának korszerű módszereit. Tervező építészeti munkásságának köszönhetően újult meg sok műemléképület a Budai Várban. Tizenhét évig irányította az Országos Műemléki Felügyelőség,a későbbi Műemlékvédelmi hivatal tervezési osztályát. Gyakorlati munkája mellett számos műemlékvédelemmel foglalkozó kiadvány szerzője, többek között a monográfiája mellett műemléki topográfiai és a műemlékvédelem elméleti és építészettörténeti kérdéseivel foglalkozó cikkeinek száma haladja meg a százat. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának alapító tagja. 1993-ban a Magyar Köztársaság elnöke Széchenyi-díjjal tüntette ki.1957 óta a Budai Vár lakója. Az idén 84 éves. A kerület számos polgára mellett a Budavári Lakosok Szövetsége, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is a díszpolgári cím adományozását javasolta a részére.


Sediánszky János - 2006:

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. április 27-i ülésén döntött a díszpolgári cím adományozásáról. Az idei évben a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az elismerő címet Sediánszky Jánosnak adományozza.

Az indoklás tartalmazza, hogy Sediánszky János nevét jól ismerik az egész országban. Rádiós és televíziós pályafutása alatt arra törekedett, hogy kulturális és művészeti értékeinket a lehető legszélesebb körben mutassa be; itthon és külföldön híveket szerezzen a magyar irodalomnak. Olyan népszerű rádiós műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Jó reggelt, vasárnap!, a Kulturális Magazin vagy a Világvasárnap.

Sokat tett az európai, és ezen belül a francia irodalom magyarországi ismertségének, megbecsülésének növeléséért is. 2003-ben ezért megkapta a Francia Köztársaság idegenforgalmi aranyérmét. Az európai irodalom legismertebb képviselőivel készített interjúi a Jó reggelt, Európa című kötetben jelentek meg. Külföldi utazásairól az Emlék és varázslat című kötetben számolt be. A Magyar Televízióban „Törzsasztal"-t szervezett, amely körül olyan művészek foglaltak helyet, mint Weörös Sándor, Szabó Magda, Pilinszky János, Csete György vagy Makovecz Imre. Jelenleg a Magyar Rádióban szerkeszti és vezeti a közkedvelt „Múzsák kertje" című művészeti műsort. A Budavári Önkormányzat „kulturális követeként" közreműködött a kerület testvérvárosi kapcsolatainak megalapozásában és fejlesztésében, kulturális hagyományaink ápolásában.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a Várnegyedben közzétett felhívásra a legtöbb, közel száz ajánlás Sediánszky János személyére érkezett.

A Díszpolgári cím átadására a Városháza aulájában 2006. május 21-én került sor, ünnepi műsor keretében.


† Gyurkovics Tibor - 2005:

Művészeti életünk számos kiemelkedő képviselője jelent meg azon a városházi ünnepségen, amelyen dr. Nagy Gábor Tamás polgármester a kerület polgárainak javaslata alapján átnyújtotta a díszpolgári oklevelet és budavári címerrel díszített pecsétgyűrűt Gyurkovics Tibor írónak, költőnek, irodalmi életünk, kerületünk egyik meghatározó egyéniségének.

Ünnepi beszédében a polgármester hangsúlyozta, az írott, a nyomtatott, a kimondott szavak ereje sarkallta tettre, indította az embereket a forradalom irányába 1849/49-ben. Napjainkban, amikor közéletünkben a szavak fokozatosan veszítenek értékükből, hitelük bizonytalanná válik, kiforgatják, kiüresítik nyelvünket, milyen nagy felelőssége van az írástudónak. Az elkötelezett író, költő tükröt tart a társadalom elé, amely sok esetben nem honorálja a feddő sorokat.

A művésztársak közvetlen szavakkal méltatták Gyurkovics Tibor, a kerület közéletében betöltött szerepét. Szakonyi Károly író, pályatársként idézte meg a kitüntetett alakját:

„Tibor már jó ideje a kerület lakója, odalenn a szép Krisztinában, ahol úgy éli be a környéket, mint HemingwayGyurkovics Tibor sajátos humora a közönséget is jó kedvre derítette élte be a maga Kubáját. Jó hírű söröző falán függenek portréi, vendéglősök keresik kedvét, boltosok üdvözlik félresöpörve a kuncsaftjaikat, mert belépett a mester, az utca népe ismeri fejfödőit, széles járását, ifjú költők keresik pártfogását, és a futballválogatott állapotáról faggatják pirosarcú férfiak."

Az írói szavak után Melocco Miklós szobrászművész szólt a barátról:

„Tudom, hogy nincs jogom ekkora szerénységhez, de én olvasó vagyok! - majd így folytatta: Nagyszerű költő, jó olvasni a verseit és a szép versnél, szép magyar versnél nincsen számomra szebb a világon. Hogy beszédem szép legyen, méltó az alakalomhoz, beszéljen ő maga, sajátmagáról, mert én is ezt gondolom róla:

A hitet másoktól szereztem, mint égigérő ablakot, akik látták magukat benn, azoknak csillag vagyok, Én viszont nektek köszönhettem az egész égboltozatot." - idézte a szobrász Gyurkovics Tibor Hála című versét.

Bakó Annamária, mint korábbi díszpolgár szólt az új díszpolgárhoz, felidézve a Litea szalon felejthetetlen, Gyurkovics Tiborhoz kötődő estjeit, majd egy gyönyörű pennával ajándékozta meg az írót.

Az ünnepség végén, hosszú sor kanyargott a díszpolgári karosszékhez, hogy tisztelői kezet szoríthassanak, néhány szót válthassanak kerületünk jeles polgárával.


Gyurkovics Tibor: Nemzet (részlet)

Ha lehet és ha nem lehet
Szeretni kell ezt az esett
Daliát ezt a nemzetet

Ha hiába reménykedett
Hogy valamikor még lehet
Ha becsapták ha tévedett

Szeretni kell a nemzetet
A Trianonban elveszett
hegyéleken az éleket...

...Szeretni kisebesedett
ujjaikon e nemzetet
szeretni mindenekfelett.


Sebestyén Márta - 2004:

Mint dr. Nagy Gábor Tamás tolmácsolásában elhangzott: "Elődeink dicséretes rendelése, hogy mindazok, akik munkájuk, életük során elősegítik értékeink megőrzését, öregbítik kerületünk jó hírnevét, különleges megbecsülésben részesüljenek. Sebestyén Márta, a magyarság népzenei örökségének éltetője, a magyar népdal avatott megszólaltatója. Előadóművészként itthon és szerte a világban széles közönséggel ismertette és szerettette meg zenei anyanyelvünket. A Kodály által vallott értékeket és módszert családi hagyományként hozta magával. Azóta ennek megőrzésén és népszerűsítésén munkálkodik. Budavár megbecsült polgára. Tevékeny közösségi ember, aki tudatában van a népzene a nemzet egészét és kisebb közösségeik egyaránt összetartó erejével és jelentőségével. Mindezeket mérlegelve a Budavári Önkormányzat képviselőtestülete kinyilvánította, hogy Sebestyén Márta kiérdemelte a kerület legmagasabb kitüntetését, és az iránta érzett nagyrabecsülés és tisztelet bizonyságául, őt Budavár Díszpolgárává megválasztotta. A mai naptól Sebestyén Márta jogosult a Budavár Díszpolgára kitüntető cím használatára és a budavári címerrel díszített aranygyűrű viselésére."


Az új kitüntetett a díszpolgári oklevél és a címeres aranygyűrű mellett, a korábbi díszpolgárokhoz hasonlóan Buda Szabad Királyi Főváros 1703-ban kiállított kiváltságlevelének másolatát is átvehette.

Sebestyén Márta Kodály Zoltán szavait jegyezte be Budavár AranykönyvébeSebestyén Mártát nem csak a polgármester köszöntötte díszpolgári kinevezése alkalmából. Hamar Dániel és Sípos Mihály népzenével kedveskedett Sebestyén Mártának, míg Berecz András humoros népi történeteket felidézve mesélt átvitt értelemben a művésznőről és hivatásáról. Jeles költőnk, Kányádi Sándor a "magyar népdal örökifjú menyasszonyáról" szólva kifejtette: ő az Isten áldotta tehetségét vasszorgalommal fejlesztette tovább, így jutott el idáig. Számára a fontos mindig elsősorban a nemzet, majd a család és utoljára a maga java volt - mindenekelőtt ebben rejlik sikerének titka.

Tolcsvay László köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: amikor megszületnek a hangok, fénysugár is keletkezik velük együtt - ez a fény-hang egyveleg alkotja az életet. Viszont az élet teremtette meg a csodát, a népdalt, ami a fényt és a hangot képes eggyé kovácsolni. Sebestyén Márta képes megőrizni a fény és a hang tisztaságét. Az ő előadása a szívet ragadja meg, a fényt ugyanis a szívünkön keresztül láthatjuk. A zeneszerző kijelentette: boldog, hogy ugyanabban a közegben létezhet, mint Márta. Aki hallja énekelni, Istent hallja énekelni - Isten éltesse hát őt!

Sebestyén Márta meghatottan köszönte meg azt a sok kedvességet, amit kapott ezen az ünnepségen. Mint tréfásan mondta: életében eddig kétszer került sor gyűrűváltásra - reméli, ez a mostani, a budavári címeressel már tartós lesz. Köszöni a megtiszteltetést, ami érte őt a díszpolgári címmel - igyekszik azt a jövőben is megszolgálni. Nemcsak mint büszke magyar, hanem mint büszke vári polgár.

Az énekesnő, immáron díszpolgárként, az ünnepség záró aktusaként bejegyzést tett Budavár Aranykönyvébe. Kodály Zoltán 1944-ben írt sorait idézte: "Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. A zene is csak úgy száll belénk, úgy él meg bennünk, ha munkával szántjuk fel lelkünket..."

K. D.

Forrás: Várnegyed


Bakó Annamária - 2003:

Tájékoztatjuk, hogy a Budavári Önkormányzat Bakó Annamáriának, a Lítea könyvesbolt vezetőjének adományozta a Budavár Díszpolgára elismerést a kerületért végzett kultúra- és irodalomszervező munkássága elismeréséül.


A Képviselő-testület kitüntetést adományozó döntésének indoklása:
Bakó Annamária, a Lítea Könyvesbolt vezetője évtizedek óta közismerten fáradhatatlanul munkálkodik a könyv és a kultúra terjesztésében. A Várnegyed kulturális életében jeles személyiségek közreműködésével szervezett könyvbemutatói eseményt jelentenek. A könyvbemutatók magukba foglalják a Kárpát-medencei magyar irodalmi műveket is, tevékenységével a magyar kultúra terjesztését, megerősítését szolgálja. A Hilton Szállodával tartós kapcsolatot alakított ki, áldozatos kultúraszervező munkájának köszönhetően sokat tett és tesz a Várnegyed kulturális életének fellendítéséért, a szállodában megforduló külföldi vendégek igényeinek kielégítéséért. A szálloda számos törzsvendége úgy tér vissza, hogy első útja a Lítea Könyvszalon igen színvonalas irodalmi előadásaira vezet.
A fáradhatatlanul vezetett igényes, irodalomszerető olvasókat befogadó könyvesbolt a Várnegyed egyik irodalmi központjává fejlődött. A javaslatot tévők egyöntetű véleménye, hogy Bakó Annamáriának köszönhetően igennel válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy "Ment-e a könyvek által a világ elébb?", mivel munkásságát mély hivatástudat, magas színvonalú kultúraterjesztési tevékenység, közösségteremtő és -formáló erő jellemzi.

Gratulálunk a kerület legmagasabb elismerésében részesülő Bakó Annamáriának, egyben köszönjük mindazok közreműködését, akik javaslataikkal segítették a testületi döntés meghozatalát.


† Dr. Vígh Béla - 2002:
Dr. Vigh Béla jogász 1918-ban született, kerületünknek 1947 óta lakója. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál, majd nyugdíjazásáig a Külkereskedelmi Kamaránál dolgozott. Több nyelven folyékonyan beszél. Négy gyermeke és hat unokája van.

Közéleti szerepvállalása a rendszerváltozáshoz kötődik: 1990-ben a Vízivárosban az MDF egyéni jelöltjeként önkormányzati képviselői mandátumot nyert, később frakcióvezetővé választották. A polgármesteri szék két hónapos betöltetlensége után 1994 januárjában polgármesterré választották, e funkciónak a választási ciklus végéig közmegelégedéssel eleget tett. Hivatali ideje alatt - és azt követően is - a Carouge-i testvérvárosi kapcsolat ápolásának aktívan közreműködője. A magyar-magyar együttműködésben az erdélyi, marosvásárhelyi kapcsolatok kezdeményezője.
Polgármesteri tisztségének megszűnése óta a kerület közéletében a Népjóléti Bizottság külső tagjaként vesz részt. A kerületi lakóközösséget szenvedélyes lokálpatriótaként elkötelezetten szolgálta, munkáját a lelkiismeretesség és a kötelességtudat jellemezte."


† Püski Sándor - 2001:

Püski Sándor Békésen született szegény földműves család harmadik gyermekeként. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten jogi doktorátust szerzett. Az egyetem után 1938-ban megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveinek megjelentetésével foglalkozott. Szervezője volt az 1942-es és 1943-as Szárszói Konferenciának.

1962-ben hamis politikai vádakkal letartóztatták és 1963-ig börtönben volt. 1970-ben kitelepedett az Egyesület Államokba, ahol New Yorkban először könyvkereskedést nyitott, majd 1975-től Püski Kiadó néven felújította könyvkiadói tevékenységét. 1987-ben részt vett a Lakitelki Találkozón, 1989-ben ismét könyvesboltot nyitott Budapesten és könyvkiadói működését is áthelyezte a magyar fővárosba.

Püski Sándor közel hetvenéves könyvkiadói munkássága a 90-es évek elejétől a kerületünkben folytatódott. A legendás New Yorki-i könyvüzletben életre kelt a magyar irodalom, ezt a missziót itthon, a Krisztina körúti Püski Könyvesházban folytatja mindmáig.

A magyar irodalom és kultúra, különösen a népi irodalom és a népi mozgalom támogatása érdekében folytatott könyvkiadó munkásságának múlhatatlan érdemeire tekintettel Püski Sándor részére "BUDAVÁR DÍSZPOLGÁRA" cím adományozását javasolom."


† Zórád Ernő - 2000:

1911-ben született, 1919-ben költözött Budapestre. Hét évig lakott a Tabánban. Iparművészeti Főiskolát végzett. A Tabán felszámolásakor helyszíni vázlatokat készített, hogy megörökítse az ismert és számára kedves helyeket. 1945 után újságrajzoló lett, különböző újságoknál dolgozott /Magyar Vasárnap, Friss Újság, Kis Újság, Pesti Izé, Szabad Száj/, majd az 1951-ben alapított Pajtás újságnál és a Fülesnél. Művészi alkotómunkájáról - a képregény-rajzoláson túl - a Toldy-illusztráció, a diafilmsorozat, Münchausen báró kalandjai, a Gulliver-sorozat, a Pál utcai fiúk, A császár új ruhája, a Winettou c. füzetalakban megjelent kiadványok tanúskodnak, de Zórád Ernő-illusztrációkkal jelentek meg a Krúdy világa, a Magyar füst, a Mátyás király tréfái, a Kolontos Palkó c. könyvek.
A Tabán egyik leghíresebb képi megörökítője. 1983-ban, a Tabán lebontásának 50. évfordulójára kiállítást rendezett a Tabán-képeiből, vázlatrajzaiből a Derkovits teremben, hatalmas sikert aratott. Ezt követően még öt Tabán-kiállítása volt. A "Tabán-album", a "Tabán, a háromszáz éves kártyavár" c. könyvei a lebontott városrésznek állítanak emléket. A művész önéletrajzi kötete 1989-ben jelent meg, melyben a Tabán iránti elkötelezettségéről vall. Életmű-kiállításának a Duna Galéria adott otthont.

Zórád Ernő nem a kerület lakója, munkássága azonban fiatal kora óta - a Tabán szerelmeseként - a ma már nem létező Tabánhoz köti. Kerületünk múltjának egy darabját képei, grafikái, vázlatrajzai őrzik."


† Puskás Ferenc - 2000:

"Ott a helye a sport legnagyobbjainak arcképcsarnokában - nincs az az elismerés, amelyet ne érdemelne meg" Billy Wright, az 1953-ban vesztes angol csapat kapitánya

Puskás Ferenc a labdarúgásban fogalommá vált, külön fejezetet alkot a magyar futball és az egész magyar sport történetében. Legendás ballába nemcsak minden idők egyik legjobb labdarúgójává, hanem az egyik legismertebb magyarrá is tette.
1927-ben született. 16 esztendősen első osztályú labdarúgóé "Öcsi" balösszekötőként lövései erejével valóságos terror alatt tartotta az ellenfél kapusait. 18 évesen a válogatott tagja. 1950től négy éven át a kapus Grosics, a jobbfedezet Bozsik, és a Kocsis, Hidegkúti, Puskás csatártrió köré szervezett magyar válogatott minden ellenfelét darabokra zúzta. Ő volt a csapatkapitánya az 1952-ben helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatnak. 1953-ban a londoni Wembleyben elért elképesztő 6:3-as diadal megtörte Anglia kontinentális ellenfeleivel szembeni veretlenségét. Puskás 84 válogatott mérkőzésen 83 gólt lőtt. 1958-ban a világhírű Real Madrid játékosa lesz. Két évvel később a Glasgow-i BEK döntőn 4 gólt szerez a Real színeiben a Frankfurt ellen és győzelemre vezeti csapatát.

Puskás Öcsi a "száguldó őrnagy" kivételes tehetségével, kitartó munkájával minden idők egyik legnagyobb labdarúgója marad - egyedülálló szimbóluma a "bűvös magyarok", illetve az aranycsapat néven emlegetett együttesnek, amely az ötvenes évek elején végigverte a világot, és minden idők legtökéletesebb csapatát alkotta. A rendszerváltás után hazatért Magyarországra és kerületünkben a Logodi utcában telepedett meg. "Öcsi bácsi" kedélyével, derűs életszemléletével nyugodtan állítható példaképül a magyar fiatalság számára."

† Fischer Árpád - 1995:

Fischer Árpád az I. kerület múltjának kutatója, dokumentálója, önkéntes helytörténésze. Kerületünkről, ezen belül a Tabánról, a Krisztinavárosról minden adatot, fellelhető dokumentumot összegyűjtött, jelentős értékű helytörténeti anyag birtokosa. Egy később létrejövő helytörténeti gyűjtemény alapja lehet a többezer könyv, képeslap, térkép és metszet. a köztiszteletnek örvendő Fischer Árpád évtizedek óta foglalkozik a kerület történetével, korábban rendszeresen publikált. az I. kerület szakértőjeként kiemelkedő szerepet töltött be a helytörténeti vetélkedőkön. A Tabáni Barátok Körében szervezte e városrész múltját feldolgozó előadásokat, találkozókat. Munkássága, szellemi és anyagi áldozatvállalása, a kerület iránt érzett elhivatottsága alapján méltán megilleti a díszpolgári cím."A díszoklevél szövege:

Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata
ezúton adja tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy midőn közügyeinek intézésére a mai napon képviselő-testületi ülést tartott, 574/1995. számú határozatában kinyilvánította.

Fischer Árpád tanár úr egész életét a kerület múltja megismerésének és felkutatásának, régi emlékei, jól bevált szokásai megmentésének szentelte, és ezzel dicséretesen előmozdította polgári hagyományainak közkinccsé tételét. Olyan korban, amelyben az értékek megőrzése, e hagyományok fenntartása különösen fontos kötelesség, amelyben az áldozatos munkának újra meg kell adni a becsületét, a kerület polgárainak választott testülete Fischer Árpád tevékenységét követendőnek ítélte, példamutatónak tartotta, gyűjteményének megőrzését feladatának határozta meg, hogy a kerület lakosai, elsősorban fiataljai és tanulói minél inkább tisztában lehessenek koronázó városunknak történelmével, honvédő katonáinak vitézségével, polgárainak dicséretes hagyományaival, kézműveseinek szorgalmával, mindennapjainak életével. Éppen ezért a testület fent megírt számú határozatával Fischer Árpád tanár urat az iránta táplált tisztelet és nagyrabecsülés bizonyságául Budapest Főváros I. Kerület díszpolgárává kikiáltotta és megválasztotta, és neki ezen oklevél erejével mindazon jogokat, amelyekkel a kerület polgárai élhetnek, mindazon kiváltságokat, amelyekkel a kerület díszpolgárai rendelkeznek, ünnepélyesen megadja.
Kelt Budapest Főváros I. Kerület Önkormányzata 1995. december 14-én tartott képviselő-testületi üléséből.


Egerszegi Krisztina - 1995:

A világhírű élsportoló, az európai és a világbajnokságok, valamint az olimpiák aranyérmes úszónője maradandót alkotott a sportban. Az úszásban elért eredményeivel az I. kerület polgáraként - közvetve és közvetlenül is - jelentősen hozzájárult a kerület tekintélyének, jó hírnevének növeléséhez.
Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina régi budai polgári családból származik. A Déli pályaudvar és a Vérmező a szűkebb környezete, óvodásként a mai Brunszvik Teréz Napköziotthonos Óvodába járt, iskolája a mai Krisztinavárosi Általános Iskola /korábban Kosciuszkó Tádé u. Általános Iskola/ volt.
Sportegyesületében - a Spartacus Egyesület - először Turi György volt az edzője, majd a nagy eredményeket megalapozó edzője, Kiss László lett. Egerszegi Krisztina a Köztársaság Érdemrend Középkeresztjének birtokosa.
Legjobb eredményei között kiemeltem a legfontosabbakat:
- az ötszörös olimpiai bajnok cím mellett 48-szoros magyar bajnok, kétszer választották a világ legjobb sportolói közé,
- kétszeres világcsúcstartó, négyszeres Európa-csúcs-tartó.
A test- és sportkultúra területén nyújtott teljesítménye alapján méltán megilleti a díszpolgári cím."
A díszpolgári díszes oklevél szövege:

Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata
ezúton adja tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy midőn közügyeinek intézésére a mai napon képviselő-testületi ülést tartott, 573/1995. számú határozatában kinyilvánította:

Egerszegi Krisztina

olimpiai bajnoknö, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa, egész eddigi sportolói pályafutásával, az edzéseken tanúsított szorgalmával, a versenyeken elért sikereivel nemcsak magának szerzett dicsőséget és megbecsülést, hanem koronázó városunknak is, amelynek krisztinavárosi negyedében született, felnőtt és iskoláit látogatta. Olyan korban, amelyben kiváltképp fontos a test és lélek összhangjának megteremtése, annak biztosítása, hogy az ép testben él lélek éljen, olyan korban, amelyben az emberi egészség megóvásának egyik legfontosabb eszköze a testnevelés, a kerület polgárainak választott testülete Egerszegi Krisztina sportolói pályafutását példamutatónak tartotta, emberi helytállását követendőnek ítélte, a lovagias versengés szellemét a társadalom egyik alapjaként határozta meg, fiataljainak és tanulóinak a sportolás mind az egyén, mind a közösség számára egyaránt örömet okozó gyakorlását ajánlotta, és szeretettel mondott köszönetet azokért a diadalokért, amelyek az országnak és koronázó városunknak egyaránt örömteli pillanatokat szereztek. Éppen ezért a testület fent megírt számú határozatában Egerszegi Krisztina olimpiai bajnoknőt az iránta táplált tisztelet és nagyrabecsülés bizonyságául Budapest Főváros I. Kerület díszpolgárává kikiáltotta és megválasztotta, és neki ezen oklevél erejével mindazon jogokat, amelyekkel a kerület polgárai élhetnek, mindazon kiváltságokat, amelyekkel a kerület díszpolgárai rendelkeznek, ünnepélyesen megadja.

Kelt Budapest, Főváros I. Kerület Önkormányzata 1995. december 14-én tartott képviselő-testületi üléséből.



A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a 3/1992. (V.15.) Kt. sz. rendelettel alapította meg a BUDAVÁRÉRT EMLÉKÉREM helyi kitüntetést azon személyek tevékenységének elismerésére, megörökítésére, akik hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, jó hírnevének öregbítéséhez.

A kitüntetés adományozásáról a Képviselő-testület zárt ülésen, minősített többséggel határoz, évente legfeljebb 3 kitüntetés adományozásával


Budavárért Emlékérem 2016. évi kitüntetettjei:


Csikai Márta szobrászművész
1939-ben született Nagykőrösön, 1957-1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Somogyi József, Pátzay Pál, és Mikus Sándor voltak. Alkotói pályája első évtizedében elsősorban Medgyessy formavilága érintette meg, azután Henry Moore formarendje, téri ereje volt rá nagy hatással.. 1967-1970 között Derkovits-ösztöndíjat, majd 1979-ben a Művelődésügyi Minisztérium nívódíját nyerte el. 1992-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1984-1993 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított. Szobrainak anyaga a kő és a bronz. Egy ősi technika, a viaszveszejtéses bronzöntés újrafelfedezése tette lehetővé számára az ún. lebegő figurái megszületését. A több évtizedes pályafutása alatt a kisplasztikák, portrék, érmek mellett számos monumentális kompozíciót alkotott. Munkásságában a tájszobrok mellett kiemelkedő jelentőségűek a bibliai ihletésű, expresszív kisplasztikák. Köztéri szobrai az ország számos pontján megtalálhatók.


Dr. Eősze László zenetudós

Eősze László zenetudós, zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja, a 20. századi magyar zeneműkiadás egyik legkiemelkedőbb alakja. 8 éves korában kezdte zenei tanulmányait, majd a Kodály-iskolához tartozó Horusitzky Zoltánnál folytatott 10 éves közép- és felsőfokú zenei tanulmányokkal párhuzamosan 1941-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem német, olasz, esztétika szakára, ahol 1945-ben szerzett diplomát. Majd másfél évtizedig dolgozhatott együtt Kodály Zoltánnal, Kodály gyermekkarairól írt kiváló zenetudományi tanulmánya alapján Eősze Lászlót maga Kodály kérte fel életrajzírójául. Egymás után születő forrásértékű Kodályról szóló magyar és idegen nyelvű könyvei, tanulmányai, cikkei, Kodály szellemében végzett közéleti tevékenysége mindvégig szintézisben látta és láttatta Kodály zeneszerzői, zenepedagógiai és nemzetnevelői szellemi örökségét, az egész világ számára adaptálható üzenetét. Harminckét esztendeig irányította a magyar zeneműkiadást: 1955-től a Zeneműkiadó lektora, 1957-től főszerkesztője, 1961-től zenei-irodalmi vezetője volt. 1975-től a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára. Tudományos életműve gerincét a Kodály Zoltánról szóló hét forrásértékű magyar, többes kiadásaival és fordításaival együtt 25 könyve és mintegy 75 tanulmánya alkotja. Első magyar nyelvű egyetemes operatörténeti kézikönyvén (Az opera útja 1960.) muzsikusnemzedékek nőttek fel. Nemzetközi zenetudományi rangját -Kodályról szóló munkássága mellett- Wagnerről, Verdiről és Liszt Ferencről szóló, német és orosz fordításban megjelent könyvei, tanulmányai alapozták meg. Számtalan kitüntetésben részesült: többek között Széchenyi díjjal illetve Magyar Örökség díjjal ismerték már el munkásságát.


Pásztor Bazil görögkatolikus esperes
Görögkatolikus papcsaládban született 1943. május 20-án Debrecenben. Iskoláit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályiban, majd az Esztergomi Ferences Gimnáziumban és a Nyíregyházi Papnevelő Intézetben végezte. Pappá 1966-ban szentelték. Az elmúlt ötven esztendőben a következő helyeken szolgált: Tiszaeszlár, Pocsaj, Nyírkáta, Budapest-Buda, Hajdúdorog, Pomáz és Dunaújváros. Budai Görögkatolikus Egyházközségben 1991-2005. között mint parókus teljesített szolgálatot, amely idő alatt „az élő és az élettelen kövek összegyűjtését és az Egyházba történő beépítését" tekintette fő feladatának. Az I. kerületben és a Budán élő hívek, mint élő kövek találták meg helyüket az Egyházban, hiszen Bazil atya a szeretetben élő közösségek parókiáját hozta létre: hittanórák, közösségi programok és események, zarándokutak sokasága fűződik nevéhez. Emellett az élettelen kövek is helyükre kerültek általa, hiszen a Fő utcai Szent Flórián görögkatolikus templom teljes külső és belső felújítása és megszépülés is az ő vezetésével valósult meg. 2016-ban ünnepli pappá szentelésének 50. évfordulóját.



Budavárért Emlékérem 2015. évi kitüntetettjei:


dr. Janotti Judit műemlék-felügyelő


Közel negyed évszázada látja el műemlék-felügyelőként az I. kerület értékvédelmi, szakmai feladatait. Ügyintézőként és területi felügyelőként is az ügyhöz elvárható gondossággal és szigorúsággal kezelte, kezeli a hozzá került ügyeket. A műemlékház-felújítási program mellett olyan országos jelentőségű ügyek intézésében vett részt, mint a Rác-fürdő bővítése és felújítása, a Rudas-fürdő felújítása, a Mátyás-templom felújítása, a Clark Ádám tér felújítása, a Szentháromság tér felújítása, Várkert Bazár felújítása vagy korábban a Sándor-palota kialakítása.


Helmich Katalin, a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely vezetője


A Magyar Mesemúzeum 2012 októberében nyitotta meg kapuit, az elmúlt közel 3 évben több ezer látogatót fogadott és 2013-ban elnyerte a Múzeumpedagógiai Nívódíjat. A Mesemúzeum komplex múzeumpedagógiai programját Helmich Katalin dolgozta ki, aki a kezdetektől fogva segíti a múzeum kialakítását, a megnyitása óta pedig mozgatórugója az intézménynek. A Mesemúzeum vezetőjeként mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legszínvonalasabb szolgáltatást kapják a gyermekek, akár a múzeumi foglalkozásokról, akár a tematikus születésnapi zsúrokról van szó. A programok során megmutatta, hogy a mesét múzeumba lehet helyezni, de vitrinek helyett valódi élmények, közösség és a nemzeti kultúra megismerése várja a gyerekeket. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekekkel megértesse, az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni. Ellenkezőleg: küzdeni kell velük, és ez a harc elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberi léthez. Ám ha az ember nem hátrál meg, hanem kitartóan szembeszáll a váratlan megpróbáltatásokkal, túljuthat az akadályokon.


Török Ádám zenész, zeneszerző, szövegíró

Gyerekkorában kezdett el fuvolázni, majd elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakának előkészítőjét. 1965-ben - gimnáziumi évei alatt - kezdett el zenélni zenekarban. 1968-ban, a Dogs együttes énekes lett, majd ugyan ebben az évben megalapította a progresszív-rock-ot, blues-rock-ot és jazz-rock-ot játszó Mini együttest. 1969-ben megnyitották a Mini klubbot a Bem rakparton. Az akkor még I. kerületi Tanács Művelődési Háza a rock blues korszak után jazz-rock elismert intézménye lett, ahol a mai napig is működik a Bemrockpart és a Mini Klub Török Ádámmal. Az együttesnek 1972-73-ban kislemezeken jelentek meg dalaik, első nagylemezükre 1978-ig kellett várni.
Török Ádám 1983-ban szüneteltette a Mini működését, majd 1985-86-ban a Tátrai-Török Tandem formációban játszott. A 80-90-es évek fordulóján divatba jött „blues boom" hatására megalakította a R.A.B.B. (Rhythm And Blues Branch) nevű zenekart neves muzsikusokkal (Závodi János, Muck Ferenc, Zsoldos Tamás, Köves Miklós). 1993-ban elindították a paksi nemzetközi bluesfesztiválok sorozatát, amely később Gastroblues Fesztivál néven lett Európa-szerte ismert. Török Ádám nevéhez fűzödik a Blues Café című televíziós műsor is, amely a blues, rock és jazz zenét népszerűsítette több csatornán. 1998-tól Török Ádám újra a Mini zenekarral lép fel. Rendszeres előadói a Tabáni fesztiválnak, és a Budavári Művelődési Házban is koncerteznek. Török Ádám saját számításai szerint nyolcszázhetven alkalommal lépet fel a Bemrockparton, kilencvenhét bulit adott az Ifiparkban és az ő ötletei alapján kezdődtek el a tabáni koncertek, ott hatvanszor lépett fel. Török Ádám a Minivel illetve saját neve alatt 25 albumot jegyez.




Budavárért Emlékérem 2014. évi kitüntetettjei:




Bíró Éva bőrdíszműves - kézműves
Bíró Éva és családja 1947-től él a budavári Dísz tér 16. szám alatti épületben. A magyar történelem nagy eseményeit is Budán élte át (Budapest II. világháborús ostroma, 1956 forradalom).
Férjével bőrdíszművesként dolgozott a lakásukban kialakított műhelyükben. A magyar tradicionális bőrdíszművesség elemeit felhasználva, új formákat és a divatnak megfelelő bőrárukat készítettek, elsősorban táskákat és apróárukat. A '60-as évek második felében alakították ki bőráru és folklór termékeket forgalmazó üzletüket lakóházuk udvarán, amely a mai