keresés:  

Testvérvárosaink




Testvérvárosi kapcsolatok

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete célul tűzte ki, hogy együttműködési hálózatot építsen ki néhány határontúli magyar és más első kerületi kötődésű európai várossal, elsősorban koncentrálva közép-európai országok fővárosainak belvárosi kerületeire. Ezzel erősíteni célozza a városok közti baráti kapcsolatot a kultúra, sport, oktatás, idegenforgalom, városi területtervezés, kerületi hivatalok és önkormányzatok tevékenysége, valamint az Európai Unióhoz és más európai és világszervezethez kapcsolódó lehetséges együttműködés útján.

Az Európai Unió támogatáspolitikája nagymértékben épül a határokon átnyúló, a tagállamok, illetve a tagállamokon kívüli kulturális kapcsolatok, együttműködések ösztönzésére. A közép-európai régió fővárosai Prága, Bécs, Budapest, valamint Pozsony földrajzilag egy olyan négyszöget alkotnak, melyben a régió fővárosainak történelmi városmagjai összekapcsolódnak, s így az együttműködés mindenképpen nagy potenciállal bírhat bármilyen nemzetközi fórumon történő megjelenéskor. Éppen ezért Dr. Nagy Gábor Tamás, Petr Hejma (Prága), Ursula Stenzel (Bécs) polgármesterek és Peter Tatár (Pozsony) alpolgármester 2007. május 7-én egyezményt kötöttek, melyben kifejezik szorosabb együttműködésükről szóló szándékaikat. Ezáltal is erősítve a közép-európaiság eszméjét, hangsúlyozták annak fontosságát.


A Budavári Önkormányzat jelenleg a következő városokkal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot:

1. Bécs 1. kerület, Ausztria

2. Capestrano, Olaszország

3. Carouge, Svájc

4. Lendva, Szlovénia

5. Marlow, Anglia

6. Prága 1. kerület, Csehország

7. Pozsony Óváros, Szlovákia

8. Regensburg, Németország

9. Székelyudvarhely, Románia

10. Zenta, Szerbia

11. Sródmiescie, Varsó, Lengyelország


Bécs I. kerülete (Ausztria)

Bécs I címerBécset gyakran a „zene fővárosa", illetve „a zene Athénja" jelzőkkel illetik. Jogosan, mert a 18. század végétől a 19. század végéig a zenetörténetben egyedülálló szerepet játszott. Elég csak a hosszabb-rövidebb ideig itt élő és alkotó Gluck, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms, és Johann Strauss nevét megemlíteni. A főváros Európában betöltött gazdasági és politikai szerepén túlmenően Ausztria tudományos és kulturális életének fellegvára, legnagyobb idegenforgalmi központja is.

Bécs első kerülete, a Burg és a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat 2004. szeptember 2-án lépett testvérvárosi kapcsolatba. A Buda töröktől való 1686-os visszavívásának emléknapját köszöntő városházi ünnepségen dr. Nagy Gábor Tamás polgármester és Franz Grundwalt Bécs első kerületének elöljárója kézjegyével látta el a két kerület testvérvárosi együttműködését rögzítő okmányt.
A város két talán legismertebb nevezetessége a Stephansdom és a schönbrunni kastély. Ezek mára már Bécs turista jelképeivé váltak.
A gótikus stílusú dom templomának alapkövét 1359-ben IV. Rudolf rakta le. A háromhajós templom nevezetessége Savoyai Jenő herceg síremléke.
A schönbrunni kastély 1918-ig funkcionált a német-római, majd osztrák császárok állandó rezidenciájaként. A pompás kastély Fischer von Erlach tervei alapján 1694-1713 között épült; végleges formáját Mária Terézia uralkodása idején kapta. A 200 hektáros franciapark legmagasabb pontján - a kastéllyal szemben - emelt Gloriette 237 méter hosszú fedett oszlopcsarnokát 1757-ben építették. A Schönbrunn ma az egykori császárváros legendás gazdagságáról és pompájáról tanúskodó múzeum.

A közös történelem a két városrészt megannyi ponton összekapcsolja. A Bécs Óvárosa és Budavár kulturális, turisztikai, valamint az oktatáshoz, illetve az Európai Unióhoz kapcsolódó programokban kívánnak együttműködni, folyamatos kapcsolattartás és szakmai csereprogramok keretében.


Bécs 1. kerületének hivatalos honlapja:
http://www.wien.gv.at/bezirke/innerestadt



Capestrano (Olaszország)

CapestranoAquila és Pescara között, az Abruzzók lábánál bújik meg az alig ezer lelkes Capestrano.
Első írásos említése a 9. századból származik, amikor területén felépült a San Pietro ad Oratorium kolostor. A középkor során az Acquaviva nápolyi nemesi család birtoka volt, majd az Anjou királyoké lett.

Capestrano város polgármestere 1996-ban levélben kereste meg az Önkormányzatot, melyben javasolta testvérvárosi kapcsolat létesítését a két város között. A javaslat elfogadása után, 2001. október 19-23. között Dr. Nagy Gábor Tamás és delegációja Rómában és Capestranoban járt, ahol október 23-án együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalom- és szabadságharcról, illetve Kapisztrán Szent János születésének 545. évfordulójáról. Capestrano polgármestere, Nemo di Fiore úr, ekkor nyújtotta át a város kulcsát a Budavári Önkormányzat polgármesterének.

Az olasz város falai között látta meg a napvilágot 1386. június 24-én a híres teológus, nándorfehérvári hős, Kapisztrán Szent János. 1455-ben érkezett Magyarországra hogy a török elleni széles nemzeti összefogás létrehozásán fáradozzon. A sikeresen összegyűjtött sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett és segítette a nagy hadvezért Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Hunyadival együtt seregével áttörte a török hajózárat, bejutott a várba. Az ostrom alatt mindvégig buzdította a harcolókat, akik sikerrel verték vissza a megújuló rohamokat. A sikeren felbuzdulva bátor tettre szánta el magát. Keresztjét a magasba emelve vezette lelkes keresztes seregét a meglepett törökre. Ezt látva Hunyadi is kitört, és az egyesült sereg elsöpörte az ostromlókat. Kapisztrán János nem sokkal a diadal után a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Szerém vármegyei Újlakon maga V. László király is meglátogatta. Kívánságára a pápától küldött kereszttel ékesített ruhában temették el. Akit 1456. október 23-án halt meg és temették el a szerémségi Újlakon.

Szobrát 1922-ben a budai várban a helyőrségi templom előtt állították fel, Damkó József munkája.

Capestrano hivatalos honlapja:
http://www.comunedicapestrano.it


Carouge (Svájc)

CarougeCarouge Genf kantonja, 1 kilométerre Genftől, az Arve partján fekszik. A várost 1754-ben III. Savoyai Viktor Amadeus, Szardínia királya alapította.

A Budavári Önkormányzatot 1992-ben kereste meg a svájci város a testvérvárosi együttműködés létrehozása érdekében. Az egyezmény aláírására egy évvel később, Budapesten, 1993. május 14-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyes keretek között került sor.

A szerződés megkötése óta eltelt időszak alatt számos jelentős esemény történt a két városrész között. A kapcsolat igen aktív, a két város iskolái között az évek során szoros kapcsolat alakult ki.

Carouge hivatalos honlapja:
http://www.carouge.ch


Lendva (Szlovénia)

LendvaLendva Szlovénia északnyugati csücskében a Mura síksága fölé magasodó Lendvahegy (Lendavske Gorice) lábánál található, a szlovén-magyar határtól négy kilométerre. A település a lendvai - községi- önkormányzat székhelye, a muravidéki magyarság kulturális és szellemi központja. Lakossága többségében szlovén és magyar, de laknak még itt más nemzetiségűek is.

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 9-én döntött arról, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesít Lendva városával. Mindezek eredményeként a megállapodás aláírására a lendvai vár dísztermében 2006.május 26.-án, A szőlő és bor ünnepe fesztivál idején került sor. A Budavári Önkormányzat képviseletében dr. Nagy Gábor polgármester vezetésével egy hat fős delegáció vett részt az ünnepségen.

A Lendvára érkező látogató már messziről találkozik a város fölé magasodó vörös cseréptetős hófehér falú várkastély jellegzetes látványával. A szőlőhegyek keretezte hegyfokon a város háztetői felett emelkedő erődítmény uralja a tájat. A település a nevét a mellette folyó, a Kerkába tartó Lendva (szláv Ledava) folyóról kapta. A város híres még a jó boráról, finom ételeiről.

A lendvai magyar kapcsolataink a középkorig nyúlnak vissza. A város fejlődése és annak „aranykora" elsősorban a Bánffy család nevével fonódik össze. Nekik köszönhetően a város és az akkori Zala vármegye egyik jelentős centrumává fejlődött. A XVII. század közepén rövid időre a Nádasdyak birtokába került a vár, majd az Esterházyak 1712-ben felújították. Az épületet valószínűleg I. Lipót iránti hálából emelték. A török Magyarországról való kiűzése emlékére 1727-28-ban a Csonka-domb tetejére kápolna épült, amelyben ma is megtekinthető Hadik Mihály hadvezér múmiája. 1749 és 1751 között Szent Katalin tiszteletére új templomot emeltek, amely ma is a városközpontban áll.
Az I. világháború után a várost a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, ami vitathatatlanul súlyos következményekkel járt a város fejlődése szempontjából; határmentisége miatt a következő évtizedekben alig fejlesztették.
A II. világháború után a város és környéke Jugoszlávia része, majd 1990-től az önállósult Szlovéniához tartozik.

Lendva hivatalos honlapja:
http://www.lendava.si
http://lendava.net


Marlow (Anglia)

MarlowMarlow egy történelmi kisváros a Temze mentén. Már a XI. század óta a környék meghatározó települése, és már 1227 óta híd szeli át az itt igencsak szűkre szabott Themze két partját. A kisváros a Buckingham angol grófságban, a Themze bal partján Windsor fölött fekszik, híres papírgyártásáról és csipkekészítéséről, valamint kedvelt kiránduló helye a londoniaknak. Lakosainak száma húszezer körül van - tehát mind jellegében, mind nagyságában az első kerülethez mérhető.

A testvérvárosi szerződés megkötésére, 2006. november 13-án, Marlow-ban került sor. Az egyezményt a két város polgármestere, dr Nagy Gábor Tamás és Cllr Richard Scott látták el kézjegyükkel.

A helyiek igen büszkék evezős klubjukra, amely évtizedeken keresztül nagyon sikeres volt. Legjelentősebb, évente ismétlődő eseményük az 1855 óta jegyzett Marlow Regatta, amelyen Oxford és Cambridge csapata is részt vesz. A városvezetés a helyi vállalkozókkal összefogva igyekszik a történelmi belváros üzleteit, a hagyományos városképet megőrizni.

A város büszkesége a Suspension Bridge függőhíd, amely a mi Lánchídunk eredetije. 1829 és 1832 között épült, William Tierney Clark tervei szerint. Nincs rá adat, de valószínűsíthető, hogy Széchenyi István és Andrássy Gyula londoni útjuk során ide is ellátogattak. Annyi bizonyos, hogy a Marlow-i híd adta a mintát a pesti és a budai partot a Várhegynél összekötő híd építéséhez. Ám ez utóbbi méreteiben messze felülmúlja az eredetit, s annál díszesebb is. A Marlow-i hídon emléktáblát helyeztek el a két híd, a két város összetartozását megerősítve.

Marlow város honlapja:

http://www.marlowtowncouncil.org.uk



Pozsony Óváros (Szlovákia)

PozsonyPozsony a szomszédos Szlovákia kulturális és kereskedelmi központja. 1993. január 1-e óta az önálló Szlovákia közigazgatási fővárosa. A város neve a régi magyar Poson személynévből (a vár első ispánjáról) ered.

A Budavári Önkormányzatot 1996-ban kereste meg Peter Ciernik, Pozsony Óváros polgármestere, testvérvárosi kapcsolat felvétele céljából. A Képviselő-testület 1996. november 21-ei ülésén döntött a kapcsolat létesítéséről.
A Önkormányzatunk képviselő-testületének tagjai 2004. szeptemberében látogatást tettek Pozsonyban, melynek keretében a két polgármester szeptember 16-án aláírta a testvérvárosi szerződést.

A Pozsony Óvárosában rengeteg a látnivaló, a monarchia hangulatát idéző épület, kis tér, hangulatos utcasarok. A Vár, amelynek hatalmas négytornyú tömbje magasan, mintegy jelképként emelkedik a város fölé. Az erőd alatti zegzugos, meredek utcák sora - ahol számos hangulatos étterem, söröző lelhető fel - a város legódonabb része.
Pozsony talán legkiválóbb építészeti remeke az egykori Hal tér másik oldalán álló gótikus Szent Márton-székesegyház. A dómot a XIV. század elején tervezték olyan háromhajós bazilikának, amelynek minden hajója egyforma magas, egyébként majd két évszázadon keresztül épült, ezért a gótikus stílusba helyenként reneszánsz elemek is keveredtek.

Budavár és Pozsony az Árpádok- kora óta több szálon kötődik egymáshoz. Ekkor alakították ki egyik első várispánságukat. Német telepesek a XIII. században érkeztek Pozsonyba. Ez a tény, valamint Bécs közelsége azzal járt együtt, hogy a kiegyezésig folyamatos törekvések voltak Pozsony elnémetesítésére annak ellenére, hogy a város 300 éven keresztül a magyar királyok koronázó városa és az országgyűlések volt. A mohácsi csata után hosszú időn keresztül Pozsony volt Magyarország fővárosa (1531 és 1784 között). Az országgyűlések még ezután is, egészen 1848-ig itt üléseztek. A Monarchia felbomlása után Pozsony Csehszlovákia része lett, majd az ország szétválása - 1993 - óta Szlovákia fővárosa.

Pozsony Óvárosának hivatalos honlapja:
http://www.staremesto.sk


Prága I. kerület (Csehország)

Prága I. kerületPrága az ország legfontosabb iskola- és egyetemi városa, tudományos életének fellegvára. Az 1888-ban alapított Tudományos Akadémián kívül számos kutatóintézet központja is.
Kulturális élete pezsgő, színes. A régi neves színházak mellett sok kisebb befogadóképességű, kísérletező, új irányzatokat képviselő színház működik. A zenés színházakon kívül két nagy hangversenyterem ad otthont Prága zenei életének. Ezen kívül fellépnek még zenekarok és kórusok a Nemzeti Galériában, a Szent Vitus - székesegyházban és a Szent Jakab - templomban is.

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 1999. november 25-én határozatban döntött a testvérvárosi kapcsolat létesítéséről, ezt követően pedig 1999. november 27-29. között került sor a szerződés végleges szövegének megállapítására és annak aláírására. A szerződést - ünnepélyes keretek közt - Prágában, 2000. március 30-án írták alá a polgármesterek.

Prága 1. számú kerülete a Prágai Várat, a Kisoldalt és az Óvárost foglalja magában, mely a Moldva jobb partján terül el. E műemlékekben gazdag városrész ma a főváros kulturális központja. A főtéren (Óvárosi tér) álló városháza híres toronyórája (Orloj) mindig sok látogatót vonz. Itt áll Husz János szobra is. Az óvárosi főtér egyik legjellegzetesebb épületegyüttese a 14. századból való Tyn - iskola a Tyn - templommal.

A fennálló történelmi és kulturális hasonlóság, a városrészek azonos jellege, a történelmi kapcsolataink tették indokolttá a két városrész kapcsolatának szorosabbra fűzését. A történelmi múlt mellett az elmúlt évtized politikai folyamatai is hasonlóságot mutatnak a két városrész életében. Mindkettő fontos szerepet tölt be mai napig is saját fővárosán belül, a világörökség részét képezik, területükön nagyszámú műemlék található.

A szerződés megkötése óta eltelt időszak alatt számos jelentős esemény történt a két városrész között. A Budavári Önkormányzat Prága városával igen élénk testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: építészi csereprogramok, szakmai programok kerültek megrendezésre, ezen kívül a műemlékvédelem és a turizmus területén is szoros szálak kötik a két városrészt össze. 2002 augusztusában, Csehországban bekövetkezett árvíz után az I. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Prága segítségére sietett. Kötelességének érezte, hogy támogatásával hozzájáruljon a város mielőbbi helyreállításához.

Prága I. kerületének hivatalos honlapja:
http://www.praha1.cz/cps/index.html


Regensburg (Németország)

RegensburgA németországi város város Bajorország tartományban, Münchentől kb. 125 km, Nürnbergtől 105 km-re található a Bajor-erdő és a Jura-hegység találkozásánál.

2004. augusztusában Regensburgból delegáció érkezett kerületünkben a két város közötti kapcsolatfelvételről szóló tárgyalások lefolytatásának érdekében. A látogatás során két hivatalos megbeszélésre került sor, amelyeken a regensburgi önkormányzat vezetői javaslatot tettek a testvérvárosi együttműködésre. A szerződést a két város polgármester, Dr. Nagy Gábor Tamás és Hans Schaidinger, 2005. május 25-én, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében írta alá. Ezt követően a Czakó utcai Sport- és Szabadidőközpontban civil találkozó volt, amelyre nagy számban jöttek el az I. kerületi és regensburgi polgárok.

Mindkét város illetve kerület jelentős része a Világörökség része. Ez elsősorban a műemlékvédelem területén jelöl ki közös feladatokat, másrészt pedig a lakó-, és a turisztikai funkciók összeegyeztetésének kérdésében teremt tág teret a tapasztalatcserére.

A két város civiltársadalma között már korábban megindult a kapcsolatépítés, nem csak művészeink dolgoznak együtt időről időre, hanem különböző szervezetek is megkeresik testvérvárosi partnereiket. A két város polgárainak, idősebb lakóinak, diákjainak, művészeinek és szakembereinek már megindult együttműködése garancia arra, hogy a szerződés céljai rövid időn belül megvalósulhatnak.

A testvérvárosi együttműködés történelmi kapcsolatokon alapul. Az elmúlt 1000 évben a bajorok és a magyarok közötti kapcsolat szoros volt. I. István magyar király 996-ban Gizella, bajor hercegkisasszonyt vette feleségül. A kései középkorban a Regensburgban és Budán vert érmék Európa megbecsült fizetőeszközei voltak. Buda török alóli felszabadításában részt vettek a bajor csapatok is.

Regensburg honlapja:
http://www.regensburg.de



Székelyudvarhely (Románia)

SzékelyudvarhelyA térség - a Hargita-fennsík és a Sóvidéki-dombság, illetve a Küküllõ-közi-dombság keleti és a Homoródi-dombság jelentős számú településeinek - részben ipari, jobbára kereskedelmi és közművelődési, de mindenképpen képzési, oktatási központja. Közelebbi nagyvárosok: Marosvásárhely 100 km, Brassó 100 km, Segesvár 52 km.

Az I. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1996. január 25-ei ülésén döntött arról, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesít Székelyudvarhely várossal. Ennek előzménye egy szándéknyilatkozat volt, melyet a két város polgármestere 1995. június 12-én írt alá.
A testvérvárosi szerződés aláírására ünnepélyes keretek között Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében került sor.
Benkõ József (1740-1814) református lelkész, történetíró, botanikus, nyelvész a Transsilvania specialis-Erdély földje és népe című munkájában következőképpen emlékezik a városról:
„Udvarhely város a Nagy-Küküllõ keleti partján, részint (...) sík, részint dombos, egészséges helyenfekszik. Õ az egész szék feje és a legrégebbi. (...) Három temploma van; itt rendháza van a szigorú Ferenc-rendi atyáknak, gimnáziuma a római katolikusoknak és a helvét vallásúaknak, székháza a széknek és az Állandó Táblának; van itt árupiac és elég hosszú utcák, amelyeknek a végéhez csatlakoznak a nem is kiterjedt, nem is termékeny mezõk, amelyeket keletrõl és nyugatról hegyek és erdõk határolna. "-

A két város szoros kapcsolatokat ápol. Nem múlik el év, hogy kölcsönösen küldöttségeink ne találkoznának valamilyen formában. Legyen az egy biciklitúra, Könyvünnep vagy egyéb kulturális esemény.

Székelyudvarhely hivatalos honlapja:
http://www.szekelyudvarhely.org


Zenta (Szerbia)

Zenta címerZentát első ízben 1216-ban említi egy oklevél Zyntharew (Zintarév) néven, de ekkor már népesebb helynek számít, temploma (klastroma) van. Településsé való kialakulása korábbra tehető. 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak birtoka volt, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben levő oldalon keletkezett Zenta falu, mely a Budai káptalan birtoka volt. A város a szerbiai Vajdaság Észak-bánsági körzetében található.

Zenta város polgármestere, Juhász Attila, Dr. Nagy Gáborral történt találkozója alatt jelezte, szeretné a két település között szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, ezért a 2006-ban sorra kerülő, Zenta városi rangjának 500 éves évfordulójának megünneplésére hívta meg a budavári polgárokat. A testületi döntések után, a testvérvárosi szerződés aláírására 2006. szeptember 9-én, Zenta városában került sor.

Budavár és Zenta történelme számos szálon kapcsolódik össze. A XIV. század közepétől Zenta a budai káptalan birtoka. A XV. századtól virágzó mezőváros, és 1506-ban II. Ulászlótól szabad királyi városi rangot kap.
Buda visszafoglalása (1868. szeptember 2.) és a zentai csata (1697. szeptember 11.) között majdnem napra pontosan tizenegy esztendő telt el. A török uralom megszűnése egyformán a települések új életre kelésének ígéretét jelentette mindkét városnak.

A két város közös történelmének újabb szála a Savoyai-szobor. A szobrot a XIX. század végén Zenta közgyűlése rendelte a zentai csata kétszázadik évfordulójára. Mivel azonban a Tisza-partiaknak nem volt miből kifizetniük, Ferenc József király vette meg és állíttatta fel oda, ahová ő akarta: így került a budai várba.

Zenta városának honlapja:
http://www.zenta-senta.co.rs


Śródmieście (Varsó. Lenygelország)

Ünnepélyes keretek között, 2012 augusztus 12-én Varsóban írta alá dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár és Wojciech Bartelski, Sródmiescie polgármestere a két kerület testvérvárosi szerzõdését. A szerzõdés emlékeztet rá, hogy a két nép történelme ezer éve, ezer szállal is összenõtt.Közös történelmi alakjainkra, királyainkra és hõseinkre - Nagy Lajosra, Báthori Istvánra, a szabadságharc Bem tábornokára - együtt lehetünk büszkék, s együtt emlékezhetünk a szovjet elnyomás ellen
vívott harcunkra is. Varsó Sródmiescie kerülete és Budapest I. kerülete a meglévõ jó viszonyt erõsíti tovább a testvérvárosi kapcsolat létesítésével; a lengyel-magyar barátságot friss tartalommal tölti meg.Az együttmûködés kiterjed többek között a turizmus fejlesztésére, a mûemlékvédelem terén szerzett tapasztalatok cseréjére, a hagyományaink és kulturális értékeink ápolására és bõvítésére, valamint a civil szervezetek kapcsolatfelvételének segítésére.Mint ismeretes, a Budavári Önkormányzat törekvése, hogy együttmûködést alakítson ki a közép-európai fővárosok történelmi városmagjaival.A korábbi testvérvárosi szerzõdések lévén ilyen együttműködés alakult ki Bécs, Prága, Pozsony és Budapest között. Ehhez csatlakozott ost Varsó történelmi belvárosa. A szerzõdés aláírása után került sor Liszt Ferenc mellszobrának avatására. Gerõ Katalin szobrászmûvész alkotását – amelyet az érdeklődők a nyár folyamán a Városháza aulájában is megtekinthettek - Nagy Gábor Tamás polgármester adta át a varsóiaknak, a testvérvárosi kapcsolatlétesítésének emlékére. A Lazienki Királyi Parkban tartott ünnepi ceremónián részt vett Sródmiescie vezetése, a lengyel kulturálisközélet számos szereplõje és a Budavári Önkormányzat delegációja. A varsói belvárosban található zárt közpark egyik leghíresebb pontja aChopin emlékmû, amely a lengyel zenemûvészet egyik szent helye. Liszt Ferenc szobrának avatása ezért is egyedülálló gesztus a lengyelkulturális partnerek részérõl: az 1946-ban felállított szobor háborítatlan magányát oldja fel az emlékmû közelében felavatott másik zeneszerzõgéniusz, a magyar Liszt Ferenc.

A Śródmieście (Belváros) a város hatalmas potenciállal és számos „ütőkártyával" rendelkező központi kerülete. Bátran kimondható, hogy a Śródmieście története az egész Varsó története, hiszen a város kiterjedése évszázadokig e kerület mai területére korlátozódott. Varsó történetének kezdete a XIII. században a mazóviai hercegek várához kötődik Jazdówban, ami a mai Lazienki Park közelében volt. Ezt követően a XIII. század vége felé emelték, stratégiai okokból az új erődítményt a mai Királyi Palota (Zamek Królewski) közelében. Későbbi időszakban, azaz a XV. századtól a mazóviai hercegek, majd a XVI. és a XVII. században Lengyelország királyainak uralkodása alatt a város élénk fejlődést mutatott. Varsó, azaz a mai Śródmieście aranykorát a svéd lerohanás akasztotta meg 1655-ben. Csupán a XIX. században, az orosz uralom alatt kaptak jelentőséget új terek és utcák, amelyek lassan szolgáltató-kereskedelmi központtá váltak. Majd amikor 1918-ban Lengyelország visszaszerezte függetlenségét, a Śródmieście vált az állami hivatalok és hatóságok többségének székhelyévé. A háború és a náci megszállás következtében a Śródmieście a földdel vált egyenlővé. A kerület megváltoztatta jellegét és architektúráját. Igaz ugyan, hogy hűen helyreállították az Óvárost (az ötvenes években) és a Királyi Palotát (a 80-as években), de a bérházak helyére hatalmas szocreál lakótelepek épültek. Az 1989-es rendszerváltás után a Śródmieście arculatában változás indult meg, aminek kifejeződése a mai korszerű városközpont.

A Śródmieście ma...
Napjainkban a Śródmieście kerülete 1557 hektár területen helyezkedik el és Varsó leginkább reprezentáns részét foglalja magába, felöleli a szorosan vett városközpontot, ezen belül az Óvárost. A Śródmieście határain belül található a gyönyörű varsói Lazienki park, (Łazienki Królewskie), a festői Nowy Świat utca, a legismertebb épületek: a Kultúra és Tudomány Palotája, a Királyi Palota, a Nagyszínház. A Śródmieście ugyanakkor korszerű irodaépületeket, szállodákat, kereskedelmi központokat, múzeumokat, a leghíresebb varsói színházakat és a főváros legjobb iskoláit is jelenti. Itt van a Szejm, a Szenátus, a Lengyel Köztársaság elnökének és miniszterelnökének székhelye, a központi hivatalok, bíróságok, a legfontosabb politikai, gazdasági, pénzügyi intézmények, követségek, jelentős nemzetközi és állampolgári szervezetek székhelye. Ez a körzet jelenleg nemcsak Varsó aktivitásának színterét adja, vannak itt ezenkívül a város kb. 120 ezer lakosát befogadó lakótelepek is.

Weboldal: http://www.srodmiescie.warszawa.pl/cms/prt/view/home.html