keresés:  

Gellérthegy

A Gellérthegy a Budai-hegységhez tartozik, magassága 235 méter. Keleten meredek sziklás oldala a Dunába nyúlik, nyugaton lankásan ereszkedik le. A hegy lábánál vonul az a tektonikus törésvonal, melynek a budai hőforrások keletkezésüket köszönheti. A közvetlenül a hegy lábánál fakadó források (Árpád, Rákóczi, Kara Musztafa, Gül Baba, Kossuth, Beatrix és Mátyás király) évszázadok óta gyógyvízzel látják el az itt létrehozott fürdőket. A Gellérthegy első lakói a régészeti leletek tanúsága szerint a kelták voltak. A déli lejtőn feltárták egy kelta-eraviscus telep maradványait is. A bejövő magyarok felfedezték a hegy lábánál lévő kedvező dunai átkelési lehetőséget és révet alapítottak.

A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról gurították a mélybe a pogány magyarok a hittérítő Gellért csanádi püspököt. A XV. századtól kezdik a hegyet a legendához kapcsolódva Szent Gellért-hegynek nevezni.

A hegy a XVIII. század vége felé egyre kedveltebb kirándulóhellyé vált, melyben szerepet játszottak a déli és keleti lejtők szőlőskertjei, a vincellérházakban érlelt kitűnő borokkal. 1873-ban 30.000 facsemete elültetésével alapozták meg a hegy mai képét. A hegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, melyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezel.

Citadella:

A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek, mely a XVIII. században üresen állt és omladozott. Valószínűleg erről nevezték el ebben az időben Blocksbergnek (Erődhegynek). Haynau 1851-ben építtette a citadellát a rebellis magyarok megfékezésére. A kiegyezés után a citadella erős-jellege fokozatosan megszűnt, mely hozzájárult - a filoxéra következtében kipusztult szőlők miatt szabaddá vált területen - a hegy lankáinak beépüléséhez.

1904-ben állították fel a mesterséges vízesés fölött a Szent Gellért-szobrot, Jankovich György alkotását. A II. világháborúban megsérült citadellát 1961-ben nyitották meg újra (kiállítóhely, étterem, turistaszállás). A II. világháború után a hegy déli és nyugati része teljesen beépült, a főváros egyik elegáns lakónegyedévé vált.

Uránia Csillagvizsgáló:

József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813-15-ben felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült. A csillagvizsgálótól ágyúlövéssel jelezték évtizedekig a delet a pest-budai templomok számára, melyek az ágyúszó hallatán kezdték a harangozást. a dunai gőzhajóság megindításával (1930) itt állították fel azt a jelző szemafort, mely két piros-fehér kosárgömbjével jelezte a pesti kikötőnek, hogy merről jön a hajó. 1849 májusában Aulich tábornok innen lövette a budai várat.

Napjaink csillagvizsgálójaként a Sánc u. 3. szám alatti Uránia Csillagvizsgáló működik.

Gellérthegyi víztároló:

A Tabán felőli oldalon 1978-ban adták át Magyarország legnagyobb, 80 millió liter ívóvíz befogadására alkalmas víztározóját. A tározó homlokzata rusztikus sziklafalként harmonikusan illeszkedik a hegyoldalba. Tetejét Buda és Pest szimbolikus egymásra találásának szobra díszíti.



Filozófiai kert - szoborkompozíció:

/Budapest, I. Sánc utca-Orom utca/

Alkotó:
Wagner Nándor szobrászművész

(2001)

Az 1922-ben Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászművész 1956-ban hagyta el Magyarországot, Svédországban telepedett le, ahol 1969-ig élt, jelentős köztéri szobrokat alkotott. Innen Japánba települt át, ahol haláláig a legjobb szobrászok között tartották számon. Végrendeletében Budapest közönségére hagyta a nyolcalakos bronz szoborkompozíciót, melynek felállítására a Budapest Galéria közreműködésével került sor a Fővárosi Közgyűlés és a Budavári Önkormányzat támogatásával. A gellérthegyi víztározóhoz közel, a Sánc utca-Orom utcánál álló Filozófia kert-kompozíciót az alkotója három példányban készítette el, melyből egyik a kerületünkben, a másik a japán Machikóban, a Tao Alapítvány kertjében áll, a harmadikat New Yorknak adományozta. A szoborcsoportot a centrum felé néző, gránit alapokon körben álló öt bronzalak, továbbá három külső, gránit posztamensen egyenlő oldalú háromszögben álló bronz szobor alkotja. A megformált bronz alakok embermagasságnál nagyobbak, míg a kompozíció centruma enyhe vízsugárral és fénnyel hangsúlyozott. A centrum felé néző alakok a nagy vallásalapítókat: Jézus Krisztust, Ábrahámot, Ekhnatont, Buddhát, Lao-cet, és Mohamedet ábrázolják, amint egymással harmóniában, a szoborcsoport geometriai középpontja felé tekintenek.

A külső alakok: Assisi Szent Ferenc, Dharma és Gandhi.

A kompozíció a vallások összebékülését fejezi ki.