keresés:  

Budai Vár

A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. IV. Béla az 1241-42. évi tatárjárást követően, a tatárok kivonulása után várak építését rendelte el. Az általa építtetett Budavári Palota köré is falat húzatott.  Buda a következő évszázadban már az ország fővárosa. A palota a XIV. század második felétől királyi székhely. 1247. tavaszán került sor a budavári építkezések elindítására. 1257-ben a magyarok temploma már elkészült. A mai Bécsi kapu tér és a Kapisztrán tér ekkor egy hatalmas piacteret alkotott. 1255-ben a mai Táncsics utcában működött a királyi pénzverő. A Magdolna-templomot - melynek ma csak a tornya áll - a váraljai magyar telepesek alapították. A polgárvárosi részen három párhuzamos utca fut, a negyedik követi a Várhegy szabálytalan peremvonalát. Jelentősebb terek (mai elnevezésükkel): Kapisztrán tér, Hess András tér (melynek dunai oldalán bástyára épült fel a Boldogasszony templom az 1200-as évek közepétől), Szentháromság tér, Dísz tér, Szent György tér. A nagyarányú építkezések nyomán a budai Várhegyen alig néhány évtized alatt királyi lakóhely és templomokkal, kolostorokkal díszes város született. A királyi palota a XIV. század közepétől királyi székhely. A XIV-XV. században fénykorát élő város nemcsak az ország politikai, hanem gazdasági és kulturális életének is központja. Ekkor fejlődött Európa jelentős nagyvárosává és nyerte el azt az elrendezést, melyet megőrzött a török kor végéig, amely még a mai városképről is leolvasható, mert alaprajza - legfőbb vonásaiban - napjainkig fennmaradt. A Várhegy déli végén a Királyi Palota építése és nagyobbítása a XIV-XV. században lázas ütemben folyt, a polgári negyedben lakóházak sokasága épült, nagyobbodtak a templomok is. Zsigmond uralkodásának végén, 1437-ben már befejezettnek tekinthető a város építésre alkalmas területének felhasználása. Mátyás uralkodása idején is igen jelentős építkezések folytak, de az építés súlya a palotára helyeződött át. Ekkor épült a Városkút, a városi vízvezeték is.

 A XVI. század a város életében már a hanyatlás kora. A mohácsi csatavesztést követően a törökök felgyújtják a házakat, kifosztják a várost, melyet majd 15 éven keresztül osztrákok, törökök ostromolták. A hajdan virágzó középkori város pusztulását hozta a 145 éven keresztül tartó török uralom. 1686-ban került sor Buda visszafoglalására, majd megkezdődött az újjáépítés. Az 1700-as évektől megkezdődtek a palotaépítések, a század második felében Mária Terézia Budára helyezte a nagyszombati egyetemet, majd ide kerültek 1783-ban a pozsonyi kormányszékek is. 1790-92-ben Országgyűlést tartottak Budán, I. Ferencet a Mária Magdolna templomban koronázták meg. A Szent Jobb 1771-ben a Zsigmond kápolnába került. A következő évszázad Budával kapcsolatos legfontosabb események: megépül a Lánchíd, a forradalom és szabadságharc egyik ütközete itt zajlik: Görgey és csapatai 1849. május 21-én bevonulnak a várba. A kiegyezés után Budán működő kormány- és udvari hivatalok gyors elérhetősége érdekében megépítették az akkori idők csúcstechnikáját képviselő gőz-siklót. A XX. században a Budai Vár polgárvárosi részét - a palotaegyütteshez hasonlóan - súlyos károsulások érték. A II. világháborús pusztulások helyreállítására a század második felében évtizedekben került sor.

Budavári Palota

A budai Várhegy délnyugati végében a tatárjárás után, 1244 körül, IV. Béla király emelt védelmi célokból falakkal körülvett erődítményt, amely a 14. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át rezidenciáját Visegrádról Budára Nagy Lajos király, s egyszersmind bővítette és megerősítette a várat. Az Anjou-kori palotaépítést a 15. század elsoőfelében Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király folytatta. Az ő nevéhez fűződik a Friss Palota és a Csonkatorony építése. Mátyás király építkezései, az itáliai reneszánsz hatását is mutató kápolna és az új palota, a Corvinákat őrző könyvtárral, egykor Európa szerte híres voltak. A 150 évig tartó török uralom idején a palota súlyos károkat szenvedett, többször kiégett. 1686-ban, Budavár visszafoglalása után a középkori falakat szinte alapjaikig lebontották. A ma is álló királyi palota építészettörténete Mária Terézia idejére nyúlik vissza. Az épületegyüttes legrégibb része a Dunára tekinto északi szárny a 18. században épült. 1766-tól Albert szász-tescheni herceg, Magyarország helytartója székhelyéül szolgált. A császári és császárnoi lakosztályt az első emeleten alakították ki. 1777-tol 1784-ig itt működött a Nagyszombatról áttelepült egyetem. Az 1848-49-es szabadságharc során megrongálódott épületek renoválását 1856-ban fejezték be. A palota külső és belső átalakítása a kiegyezés és I. Ferenc József császár magyar királlyá koronázása (1867) után indult meg. Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos, a korszak két kiváló építésze tervei alapján nyerte el az épületegyüttes a ma is látható formáját. A belsoőtermeket királyi székhelyhez méltóan alakították ki. A II. világháború végén a várossal együtt a palota is romba doőt. Újjáépítése során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, és a beomlott kupola helyébe az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült. Nemcsak a háború pusztításainak, hanem az újjáépítésnek is áldozatául estek az egykori enteriőrök. A Királyi palota környezetét egykor díszítő szobrok közül több ma is látható. A Szent György téri kapu Duna felé eső pillérén a Turul madár Donáth Gyula alkotása (1903). A Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál, eredeti helyén áll Savoyai Jenő emlékszobra, Róna József műve (1900). A főbejárat előtt két oldalon, egy-egy önálló talpazaton áll Ligeti Miklós két szobra, Csongor és Tünde. Eredetileg az első szintre felvezető ún. Habsburg Lépcsőt díszítették. Az egykori Szent Zsigmond kápolna északi homlokzata előtt Stróbl Alajos Mátyás kútja című szoborcsoportja (1904) állít emléket Mátyás királynak és egyúttal utal a palota történetének fénykorára. A palotának a budai hegyekre néző oldalán, a mai B. épület előtt, helyezték el ifj. Vastagh György Lófékező című szobrát. A nagy, ún. Oroszlános nagy udvar névadó szobrait Fadrusz János faragta. 1901-1902-ben. A közeljövőben változások várhatók a Szent György téren. Az egykori Honvéd-Főparancsnokság átépítésére kiírt legutóbbi tervpályázat eredményes volt. A tervezési munkák és a szükséges szabályozások bejezése után - akár már 2006 tavaszán - elkezdődhet az építkezés. A nyugati oldalon, az ásatások miatt eddig elkerített terület déli részén szabadtéri játékokra alkalmas helyszínt alakítanak ki, melyet előreláthatólag már nyáron meg is nyitnak a nagyközönség előtt. Itt olyan kuriózummal is találkozni lehet, mint az élő sakk, mely az ősi táblajátékot kelti életre jelmezesek közreműködésével.


Nevezetességek:

-Savoyai Jenő herceg lovasszobra: Zenta város rendelte meg Róna Józseftől a szobor elkészítését, amit azonban nem tudtak kifizetni. A szobor így maradt Budán, ahol a herceg szintén harcolt. 1900ban került felállításra a közel 5 méter magas bronzalkotás, mely a bal kezével lovát visszatartó főalakból áll, aki feszült figyelemmel kíséri a zentai csata menetét. Jobbjában hadvezéri pálcát tart. A fiatal és az öreg török foglyokat mint mellékalakokat Ivan Markovic faragta. A mészkőtalapzatot bronzreliefek díszítik, a zentai sáncok bevételét, a híres lovasrohamot ábrázolják. A szobor alatti teraszról nagyszerű kilátás nyílik a pesti oldalra, ide érkezik fel a régi várfalak között vezető meredek út. Az udvarról vezet a gyönyörű neobarokk kovácsoltvas kapu és turulszobor.

-Mátyás-kút: A Várpalota Hunyadi udvarát díszíti Stróbl Alajos szobrász alkotása: Hunyadi Mátyás kútja. A kút építésze Hauszmann Alajos volt, felállítására 1904-ben került sor. A központi figura a vadászó Mátyás, aki a forráshoz érkezik. a kút többi alakja is érdekes: jobbról, külön talapzaton Szép Ilonka ül őzike mellett, míg balra Galeotto Marto látható sólyommal. A csoport előtt középen a király csatlósa éppen kürtjelet ad, a vadászmester a kutyákkal foglalatoskodik.

-Lovát fékező csikós szobra: A magyar jelleg hangsúlyozására rendelte meg ifj.Vastag Györgytől a királyi palota építőbizottsága a szilaj mént elővezető csikós szobrát. A Hunyadi-udvarban álló, közel 4 méter magas, vert vörösréz lemezből alkotott szoborral kapcsolatos előtanulmányokat a szobrász Hortobágyon és Bábolnán végezte. A csikósok viselkedését Hortobágyon figyelte meg annak érdekében, hogy a ruházat és a mozdulat ábrázolása tökéletes legyen. A lovakat Bábolnán tanulmányozta. Az elkészült szobrot a párizsi világkiállításon is bemutatták.